Csináld...!

Van egy kertem. Meg egy álmom. Az álmom egy ház a Balaton-felvidéken, ami valahogy így néz ki (bár ez éppen Spanyolországban van, de nem ez a lényeg): 
http://otthonkommando.blog.hu/2013/04/20/haztuznezoben_erdoben_valahol_eszak-spanyolorszagban
És mikor nézegettem a fotókat, már megint ugyanarra jöttem rá, mint már néhányszor: hogy a vágyak néha elterelik a figyelmet arról, ami már ott van az életünkben. Mert minden, amivel dolgunk van, minden amiből tanulnunk kell, azt már odatette az Élet elénk. Azonban gyakran észre sem vesszük azt, ami az orrunk előtt van...

Szóval a kert, vagy inkább telek - sőt, birtok Baranyában van. Egy aprócska zsákfaluban, az erdő szélén, dombbal és forrással és néha a kert végében legelésző szarvasokkal. 6 ezer m2, azért ez nem kevés és akár lehetne is kezdeni vele valamit... És mikor a teraszon egy kávé mellett nézegettem ezt a gyönyörű spanyol kertet, rájöttem, hogy már megint valami olyasmire vágyom, ami tulajdonképpen az enyém.

Ha 8 éve gyümölcsfákat ültettünk volna (és nem étteremről és vadászházakról ábrándoztunk volna), akkor azok már bőven teremnének... de a "mi lett volna, ha..." nem változtatja meg a jelen pillanatot. A jelenben itt van ez a birtok, amiben hatalmas lehetőségek vannak. Saját forrás. Olyan föld, amit soha nem ért vegyszer, mert ott a faluban ez nem divat... És ott hever parlagon, mert én nem teszek semmit.

Aztán azt találtam ki, hogy legyen belőle egy közösségi kert. 20-30 családot is bőven eltart - bár szerény mezőgazdasági ismeretekkel rendelkezem, de helyes növénytársítással, permakultúrás gazdálkodással nagyon sokat kihozhatnánk belőle. Azt hittem, mások is lelkesek lesznek az ötlettől. De semmi nem történt. Néhányan lélekben velem vannak - ez is nagyon sokat ér és nagyon hálás vagyok érte, de leginkább azt hallottam, hogy: nagy a kockázat, elviszi a víz vagy az aszály a termést, ellopják, messze van, sokat kellene befektetni, stb., stb.

Persze, lehet, hogy ez az álom csak az enyém. Lehet, hogy senki másnak nem fontos, hogy amit megeszik, abban a szíve minden szeretete benne legyen. Lehet, hogy már megint egyedül kell megcsinálnom. De az is lehet, hogy azért tartunk itt, ahol tartunk, mert nem merünk hinni magunkban és abban, hogy az álmok akár valóra is válhatnak. 

  ...  

Idáig jutottam, majd tartottam egy angyalmeditációt és megkaptam a válaszokat... Mert ugye az Élet lényege, hogy csináld, bármiről is van szó. Kezdj valamit azokkal a dolgokkal, amelyek körülvesznek Téged. Tedd bele az energiád, hogy elinduljon egy folyamat és történjen valami. Ez majd elvezet valahová - de az életben éppen az az izgalmas, hogy sosem tudhatod, hová fogsz kilyukadni. Én például most egyértelműen azt az üzenetet kaptam, hogy adjam el a telket. Ez a múltam, ami alól fel kell szabadulni. És ez is csak a következő lépés, utána nem tudom, mi fog történni... de mindegy is. Már nem is képzelek el semmit, mert úgyis azt kapom, amire éppen az adott pillanatban szükségem van. 

Tehát semmi mást nem kell tenned, csak elkezdeni. És ha így teszel, egyszer csak azt veszed észre, hogy már nyakig benne vagy és a dolgok elkezdenek maguktól működni. Lépsz egyet és meglátod a következő lépést. Nem érdemes az összes lépésen rágódni, csak mindig a soron következővel kell foglalkozni és azt meglépni. Most minden percről percre változik. Az egyik ötletből végül valami egészen más alakul ki. Csak el kell kezdeni minden ötletet megvalósítani. Lehet, hogy az ötödik percben kiderül, hogy nincs értelme,  de eszünkbe jut valami sokkal jobb. De ha nem teszünk semmit, nem fog történni semmi. És az baromi unalmas...

Az új szenvedélyem - elkezdtem nyers ételeket készíteni megrendelésre. Rendkívül fárasztó, de nagyon élvezem. Jó érzés belegyúrni a szeretetem az ételekbe, jó érzés  táplálni, jó, hogy egészséget adhatok és mindegy, hogy gyógyítok vagy ételt készítek, mert mindenben, amit odaadok másoknak, abban én vagyok. Jó végigkövetni a saját fejlődésem és a kreativitásom, illetve a fantáziám szárba szökkenését.

Tenni a dolgunkat és megvalósítani az elképzeléseinket nem mindig könnyű. De mi az? Mi az ebben az életben, amit ingyen adnak? Amiért nem kell megdolgozni? Számomra mindig is csak azok a dolgok voltak fontosak, amelyekért kőkeményen meg kellett dolgoznom. Amelyekben benne volt a verejtékem és benne voltak a könnyeim. Ettől értékeltem és ettől éreztem azt, hogy valójában az enyémek. 

Mindegy, mit csinálsz, egy a lényeg: CSINÁLD! Lehet, hogy nem az a sorsfeladatod, de majd később kialakul és elvezet valahová - oda, ahol lenned kell. De itt és most itt kell lenned. Lehet, hogy középszerű, amit csinálsz, lehet, hogy több van benned, lehet, hogy nem keresel vele sokat, de minden út az első lépéssel kezdődik. Mindegy, mit tanultál, mindegy, mit értél el idáig, mert most minden változik. Lehet, hogy nem az tesz majd boldoggá, amit évekig tanultál, hanem valami sokkal "egyszerűbb" dolog. Mert ez az, amitől önmagad lehetsz. A lényeg, hogy hozd ki az adott dologból, a körülményeidből és magadból a legjobbat. Ne tervezgess, most nem annak van itt az ideje. Ne szőj ábrándokat, ne építs légvárakat tovább, hanem teremts. Itt és Most.