2013. november 22., péntek

Majd ő tudja

fotó: Pinterest

Ne tudd jobban, ne kárálj, ne akard megváltoztatni - várd meg, hogy ő hozza meg a maga döntését. Csak legyél jelen, legyél ott a figyelmeddel, a szereteteddel, hogy ha szüksége van rád, bízni tudjon benned. Hogy kérdezzen és tőled várja a válaszokat. És hogy neked tudjon támaszkodni, ha kell.

Mindig utáltam, mikor a felnőttek jobban tudták. Mert legbelül, a szívem mélyén azt éreztem, hogy én sokkal jobban tudom. Az én igazságomat, az én életfeladatomat nem ismerheti senki más. Döntöttem jól és rosszul, de mindegy, mert az én döntéseim voltak. Lehet, hogy ugyanarra a következtetésre jutottam, de közben az ő igazságuk az én igazságommá is vált. Belém égett, mert megtapasztaltam és magam jutottam el odáig.

Alapvetően tudom élni ezt a feltétel nélküli szeretet dolgot, nem várok el és hagyom, hogy mások is járják a maguk útját. Alapvetően. Majdnem mindenkinél. Egyedül a legjobb barátomra tolom rá az elvárásaimat, de ő aztán halmozottan hátrányos ebből a szempontból, néha nem is értem, mit keres még mellettem. Ugyanis látom az életfeladatát, látom benne azt, akivé válhatna (vagy válik majd) és elvárom tőle, hogy ő is lássa. Hogy most azonnal - abrakadabra - változzon át, dobjon el mindent és tegye végre a dolgát. Hozza meg azonnal azokat a döntéseket, amelyek nekem évekbe - vagy évtizedekbe - teltek. Mert én már átmentem rajta, tudom, mit kell tenni és azt is, miből mi következik. Tehát neki is tudnia kell.
Na így nem lehet. Mert ez az ő élete, nem pedig az enyém. Lehet, hogy látom, lehet, hogy igazam van, lehet, hogy szeretem és nem akarom, hogy sérüljön és az is lehet, hogy jót akarok... de végső soron semmi közöm hozzá. Majd ha tanácsot kér, adhatok - de akkor is az ő dolga, hogy megfogadja-e. De általában kérés nélkül hirdetem az igét (nem is megyek vele semmire). Maximum az történik, hogy jól felbosszantom - őt is, meg magamat is. Hm, azt hiszem, eljött a pillanat, hogy leszokjak a megmentéséről:-)

Aztán... nyerskosztolok, ugye. Milán, a fiam pedig nagyon nem. Behunyom a szemem és megveszem, elkészítem, amit kér, akkor is, ha tudom, hogy nem jó a testének. Igyekszem a legjobb alapanyagokkal dolgozni, beleteszem a szeretetemet, ennél többet nem tehetek. Tiltani nincs értelme, hiszen tudjuk, hogy a tiltott gyümölcs mindig sokkal édesebb. Kis kamaszos lázadás is van a dologban nyilván, ismeri a véleményem és csakazértis az egészségtelen iránt vonzódik. Aztán a napokban csoda történt. Sütőtökös csirkét sütöttem neki. Idáig nem volt nagy kedvence a sütőtök, de most kifejezetten ízlett neki. Azután szemezett az aszalt krékerekkel (eddig soha), meg is kóstolta, majd ezt mondta: "- Kiderült, hogy szeretem a sütőtököt. A kréker is finom. Mi történik velem?"
Jót derültem, de - szerintem - zseniális tanmese. 

Hagytam. Engedtem. Nem szóltam bele. Csak példát mutattam. Ő pedig változik. Afelé, amerre szeretném, hogy változzon. Ez ilyen egyszerű.

2013. november 13., szerda

Az ikerlélek keresése

 
fotók: Pinterest

Te, kedves Ébredő Lélek, biztosan észrevetted, hogy hosszú távon már nem kapcsolódhatsz össze akárkivel. Ahogyan keresed az Utad és Önmagad, úgy keresed kétségbeesetten a Társad  - Lelked elveszett másik felét - is. Érzed a hívását, hallod a dalát, de valami mégsem enged közel hozzá. Néha azt hiszed, már csak az utolsó ajtón kell belépned, aztán újra eltávolodik. Lehet, hogy már a fizikai síkon is találkoztatok és Te felismerted, de az is előfordulhat, hogy még csak a szívedben lüktet az ő szíve dobbanása... de még nem lehet. Még nincs itt az idő. Fel kell készülnötök - egymásra. És igazán felkészülni csak egyedül lehet. Nem baj, ha távol van. Emlékezz a feladatra és mindig égjen a láng a szívedben.

Már nem szállhatsz vissza a régi csónakba, nem lehet már a szó hagyományos értelmében vett párkapcsolatod. Mert Te erős vagy. Egyedül is. Neked itt Küldetésed van. Nem azért van szükséged a Társra, hogy rátámaszkodj, hogy pótolja a hiányzó részeidet, hanem azért, hogy a két Egész összekapcsolódva kivirágozzék és valami egészen csodálatosat hozzon létre. 

Nyílnak a kapuk. Benned és előtted. Már éled a Küldetésed. Nem fordítasz hátat neki, nem halogatsz és nem menekülsz. Felvállalod Azt, Aki Vagy. Ha meg akarod találni a Lelked másik felét, akkor semmi mást nem kell tenned, mint tenni a dolgod. Elengedni a görcsöket, letenni az elvárásaidat és nem Őt akarni. Élni a Sorsod. Ebbe tud belecsatlakozni, semmi másba. Hiszen Ő is ugyanezt teszi.

Dolgozik önmagán, ahogyan Te is, mert mindkettőtöknek le kell vetkőzni az elvárásait. Azokat a mintákat, ahogyan a korábbi kapcsolataitokban működtetek, mert most már minden más. 
A játszmák elterelik a figyelmet a Küldetésről, a mélybe húznak - ezért is fontos, hogy dolgozz magadon. A régi szerepeket el kell hagyni, levenni az álarcokat, a jelmezeket és kitárni a szíved. Elhinni, hogy semmi bántódásod nem eshet már. Hosszú út áll mögötted, sok sérelem, bántás, félelem és neheztelés szorongatja a szíved, mégis itt és most el kell hinned, hogy már nem eshet bajod. 

Nem kapcsolódhatsz össze már senkivel Küldetés nélkül. A Világ változik, és Neked, aki ébredezel benne, feladatod van. Küldetésed. Közösen - azzal, akivel a Teremtés kezdetén kettéhasadt a lelketek, akivel életeken át keresitek, majd újra és újra megtaláljátok egymást. A kötés erős, az örvény életről életre húz felé és 7 milliárd közül is felismered. Ám az örvényből ki kell lépni. Hagyni, hogy lehúzzon a mélybe, megjárni a magad poklát, majd elrugaszkodni és elindulni együtt a Fény felé. Játszmák nélkül. Tisztán, őszintén, egymás kezét fogva.


És ha már megtaláltad és tudod, a legeslegnehezebb feladat nem elmondani neki. Meghagyni az emlékezés örömét, a ráeszmélést - mert biztos lehetsz benne, hogy ha igaz, ami a szívedben van, akkor előbb-utóbb ő is emlékezni fog. Ugyanis a küldetés lényege, hogy kikerülhetetlen. Csak ebben bízhatsz. Hogy ő sem tud elmenni melletted. Ha igen, nem ő volt az. Ez ilyen egyszerű. Éld az életed és a megfelelő pillanatban megtaláljátok majd egymást. Ezekben a vészterhes időkben egymásra van szükség. Együtt, egymás kezét fogva lehet csak kijavítani azt, ami elromlott, felemelni egymást és jobbá tenni a Világot.



2013. november 11., hétfő

Néha fel kell adni...

fotó: Pinterest

Néha fel kell adni, össze kell omlani, elsiratni és elengedni mindent. Elfogadni, hogy mindent megtettél, sokkal többet is, mint kellett volna és ennél többre már nincs szükség. Elfogadni, hogy kis porszem vagy a Nagy Egészben és hogy nem Te irányítasz. Amíg mereven ragaszkodsz az elképzeléseidhez, addig nem tudod beengedni az életedbe a csodákat. Lehet, hogy éppen az a Tiéd, amit elképzeltél, de a görcsösség egyre távolabb sodor tőle... És mikor ezt megérted és elfogadod az isteni irányítást, elfogadod, hogy bárhogy is alakuljon az életed, az a lehető legjobb lesz; akkor megváltozik minden.

Mert amikor a torony összedől és a főnixmadár hamuvá ég, abban a pillanatban megszületik a Csoda. A teljes önfeladásban. Már ki mered mondani, hogy vége, hogy elég, hogy nem bírod tovább és nincs erőd folytatni. Nem tudod, mit hoz a holnap, de már nem akarsz a tegnapba kapaszkodni. Már nem akarod görcsösen, nem akarsz bizonyítani semmit, csak hagyod magad. Befogadod a történéseket a szívedbe és hagyod, hogy beléd áramoljon az Élet. 

Az elengedés magában hordozza az új tavaszt. A Nap sugarai egyre hosszabb és hosszabb ideig melengetik a bimbókat, azok pedig ünneplőbe öltözve bontogatják szirmaikat. Megszületik valami új - a hosszú, hideg és zord tél után új ciklus kezdődik. De a télre szükség volt. Mert mindennek rendelt ideje van és minden halál magában hordozza az újjászületést. Ez az Élet rendje - nem létezhetnek egymás nélkül.

2013. november 10., vasárnap

Légy egyszerű!

fotó: Pinterest

Ne bonyolítsd túl az életed! Semmi szükség rá, mert az igazi dolgok mindig nagyon egyszerűek.

Az étkezéssel ugyanígy van ez. Minél inkább leegyszerűsíted az étkezésed, a tested annál hálásabb lesz. Minél több alapanyaggal dolgozol és minél inkább módosítod - sütöd, főzöd, adalékanyagokkal kezeled, tartósítod, stb. - az ételt, annál kevesebb életinformációt tartalmaz. Egyre jobban eltávolodik az élettől, halott anyaggá, biokémiai információvá válik. Minél egyszerűbb, annál több élet van benne. És mivel a tested él, ezért életet kell magához vennie, a halott anyagoktól megbetegszik.

Majd írok róla bővebben is, de igazából ez ilyen egyszerű. Itt és most egy életed van. 
Ne bonyolítsd. Éld.

Szilvás falatkák

Lehet akár karácsonyi aprósüti is, imádják majd a vendégek. Ajándéknak is tökéletes, hamar megvan, nagy mennyiséget is viszonylag rövid idő alatt el lehet készíteni belőle.

A titkos recept:
5 szem áztatott datolyát összegyúrok 1 csésze darált mákkal, 3 evőkanál kókuszliszttel és annyi aszalt szilvalekvárral (aszalt szilva beáztat egy éjszakára, majd kevés fahéjjal és az áztatóvízzel összeturmixol), amennyitől gyúrható állaga lesz. Gombócokat formázok belőle, kilapítgatom és aszalt szilvalekvárt kanalazok a tetejére. Ha van kedvem, egy órán át aszalom, de nyersen szerintem finomabb:-)
Vigyázz, kész, rajt! - ez is ötperces.

2013. november 8., péntek

Hogyan lettem nyers?

Egy karácsony utáni reggelen arra ébredtem, hogy böjtölni fogok. Túl az ünnepi menün nehéznek és fáradtnak éreztem magam – továbbá azt, hogy hiába foglalkozom energiagyógyítással, ez kevés. A testemnek sokkal tisztább élelmiszerekre van szüksége. A böjt alatt kezembe került Edmond Bordeaux Székely Esszénus Béke Evangéliuma, amelynek első fejezetét elolvasva világossá vált számomra, hogy a nyers táplálkozás az, ami nekem kell.
 
Tehát a böjt után nekivágtam. Nem éreztem áldozatnak, mert egyáltalán nem kívántam főtt ételt. Testem ki volt éhezve az igazán tápláló, vitaminokban, ásványi anyagokban és enzimekben gazdag ételekre. Eleinte folyamatosan éhes voltam és kétóránként ettem – óriási tál salátákat, magvakból készült öntettel és aszalt kenyerekkel. 

A nyers ételeknek majdnem ugyanolyan erőteljes tisztító hatásuk van, mint a böjtnek. Mindenféle tüneteim lettek, a meglévők felerősödtek, meg olyanok is előjöttek, amik sosem voltak. Változtam és tisztultam kívül és belül. Közben a külvilág kétkedett – biztosan jó ez? Nézd meg, milyen sovány vagy, a szemed is karikás. De a hitem töretlen volt, mert hiába tükrözött mást a testem, éreztem, hogy ez jó neki. Hiszen mi lehetne jobb a nyers gyümölcsöknél, zöldségeknél és magvaknál? Visszanézve az akkori fotóimat, valóban borzasztóan néztem ki.
 ez a legjobb fotóm 1 hónap nyerskosztolás után

Aztán kicsit lassítottam, mert úgy éreztem, valóban nagyon gyors a tempó. Néhány hétig minden nap ettem egy kevés gabonát, ettől a tisztulási folyamat is lelassult.

Nagyon fontos, hogy mindig hallgass a testedre! Hiszen nem mondhatja meg a külvilág, Neked mi a legjobb. A saját belső iránytűdre kell hallgatnod, akkor is, ha az kívülről botorságnak tűnik. Higgy magadban és csináld! Ha hited van valamiben, hidd el, hogy éppen arra van szükséged. Nem biztos, hogy Neked megfelelő a 100% nyers koszt. Mindig azt edd, amit éppen kívánsz. Ha megkívánod a főtt ételt, edd meg, mert akkor pont arra van szükséged. Aztán majd levonod a következtetést – csak egy emlék volt, ami előtört belőled és azért kívántál egy bizonyos ételt vagy valóban a tested üzente, hogy ez kell neki. Ha jól vagy tőle, akkor semmi baj, ne legyen lelkiismeret-furdalásod attól, hogy tönkretettél valamit vagy felrúgtad a szabályokat. Nincsenek szabályok. Nem kell rendszerekben gondolkodni – a tested legyen az iránytű.

Ha a főtt étel után rosszul érzed magad, akkor valószínű csak éppen azok a méreganyagok szabadultak fel a testedből, amelyeket megkívántál. Semmi baj, menj tovább.

Annyit illessz be az életedbe, amennyitől jól érzed magad. Ha csak egy étkezést váltasz ki vele – már annak is rengeteg pozitív hatása lesz a szervezetedre nézve. Ha 70-80%-ban nyerset eszel, a maradék 20-30% „méreggel” sokkal könnyebben elbánik a szervezeted. Ha 100%-ban olyat eszel, amire igazából nincs szükséged, a test riadót fúj. „Elég, nem bírom!” Ha azonban megkapja a szükséges törődést, könnyedén leszámol az esetleges mérgekkel.

És ha nem vagy végletes, ha nem feszülsz rá, lehet, hogy előbb-utóbb azon kapod magad, hogy: „jééé, kicsit nem figyeltem oda és teljesen nyers lettem.”

A legfontosabb: FIGYELJ A TESTEDRE, MERT AZ ÜZEN NEKED.
Én folyamatosan figyelem magam és hallgatok a testemre. Rájöttem, hogy nekem az a jó, ha délutánig csak gyümölcsöt és édességet eszem – így biztosítom a számomra szükséges szénhidrátmennyiséget. Alapvetően vékony testalkatom van, így a napi két zöldséges főételtől fogyni kezdtem. Illetve tartottam a súlyom – de az 48 kg volt. Most 50 kg fölé tornáztam magam és elégedett vagyok.

8 hónappal később
  
Figyeld magad. Lehet, hogy Te éppen hízékony vagy és számodra a kevesebb gyümölcs, mag és több zöldség az optimális. Ez is csak egy tapasztalás. Figyeld meg, próbáld ki, majd ha szükséges, változtass. Előbb-utóbb kialakul az, ami Neked a legjobb.

És nem kell, hogy Te is olyan elszánt és végletes legyél, mint én. Haladj a saját tempódban – ami ha azt diktálja, hogy radikális lépéseket tegyél, hát tedd meg. De ne ostorozd magad, ha a változás nem sikerül elsőre. Mert lesznek mélypontok. Lehet, hogy néha visszacsúszol. Nem baj, tudod: menj tovább!

A hasonló a hasonlót vonzza – az alacsony rezgés az alacsonyat, a magas rezgés pedig a magasat. Ha változtatsz, megfigyelheted, hogy egészen más ételeket kívánsz, mint korábban. Ahogyan tisztul a tested, más energiájú ételekre vágyik. Néha rákívánkozol majd valamire, amit korábban ettél, de ahogy a szádba veszed a falatot és megérzed az ízét, azt veszed majd észre, hogy szinte ízetlen a nyers ételekhez képest. Mert semmihez sem fogható, ahogyan egy-egy nyers ételköltemény íze átjárja az ízlelőbimbóidat és eljut tested összes sejtjéhez.

Sokak félelme, hogy ha egészségesen táplálkoznak, akkor kimaradnak valamiből. Akkor étkezésük szegényesebb lesz mint korábban volt. Holott ennek épp az ellenkezője igaz. Egy-egy falat étel valóságos ízorgia, amely teljes mértékben kielégíti az érzékeidet.

Az étkezés utáni hatás pedig magáért beszél, hiszen a nyers ételek energetizálnak. Nem fáradsz el tőlük, mint a „hagyományos” főtt ételektől, amelyek óriási terhet rónak emésztőrendszerünkre. Mivel a főzés során a bennük lévő enzimek elpusztulnak, így a szervezet a saját enzimraktárait kénytelen felszabadítani, ami egy fárasztó és megterhelő folyamat, ezért érezzük magunkat fáradtnak egy-egy kiadós étkezés után. A főzéssel a vitaminok, ásványi anyagok, nyomelemek nagy része is elillan, így a főtt ételből sokkal többet eszünk meg, mint amennyi ételre valójában szükségünk volna. Nem tudjuk abbahagyni, csak eszünk és eszünk, mert testünk még nem kapta meg a számára szükséges tápanyagokat.

Attól, hogy valami egészséges, bio vagy nyers, még lehet jó. Éppen a napokban mondta egy barátom, hogy: „- nahát, ezeknek van íze… mert általában annak, ami egészséges, nem szokott lenni. Bátran kirakhatod egy vendégségben, anélkül, hogy bármit mondanál, senki nem fogja észrevenni, hogy ez nyers. Mi több: egészséges. Vagy maga az élet.” 

2013. november 6., szerda

Paradicsomos gnocchi ruccolaágyon


Kaptam egy szatyor csicsókát és elkezdtem vele kísérletezni. Az első alany ez a nyers gnocchi volt - ugyanis szinte minden főtt ételt le lehet fordítani nyersre, csak a fantázia szabhat határt az alkotásnak. Az ízélmény nem ugyanaz - hogyan is lehetne - azonban a nyers paradicsom, a szezámmag, a ruccola és a csicsóka kombója sokkal többet nyújt mint a hagyományos krumplinudli. 

Hozzávalók 1 nagyobb adaghoz:
- 1 marék ruccola
- 2 nagyobb normál és néhány kisebb koktélparadicsom
- 3-4 szem csicsóka
- 1 ek. pálmazsír
-  fél csésze szezám- és napraforgómag vegyesen, megőrölve
- 1 pici darab hagyma (nekem egy negyed volt, de soknak éreztem, szerintem 1-1 nyolcad elég a paradicsommártáshoz és a gnocchihoz is)
- néhány ek. szezámmag a hempergetéshez
- olívaolaj, só, bazsalikom
- 1 gerezd fokhagyma
- 1 ek. sörélesztőpehely

A salátát megmosom, leszárítom és egy tányéron elrendezem.

A csicsókát megtisztítom - nem volt könnyű menet, mert sáros volt, úgyhogy én meg is hámoztam, de ma reggel a piacon az egyik eladó hölgy elárulta, hogy ők magasnyomású tisztítóval lemossák és elvileg így már nem kell megpucolni, csak jól megmosni.
Ezután bedobom egy turmixgépbe és egy kis darab hagymával, 1 ek pálma- vagy kókuszzsírral és egy pici sóval összeturmixolom. Ezután hozzáadok annyi őrölt szezám- és napraforgómagkeveréket, amennyitől egy jól gyúrható masszát kapok.
Gombócokat formázok belőle, kilapítgatom, szezámmagban meghempergetem, majd elhelyezem a ruccolaleveleken.

A paradicsomszószhoz 2 paradicsomot, egy kis gerezd fokhagymát, egy kis darab vöröshagymát, pici sót, löttyintésnyi olívaolajat, 1 ek. sörélesztőpelyhet (elhagyható, de picit füstös íze lesz tőle) és ízlés szerint bazsalikomot összeturmixolok, majd ráhalmozom a gombócokra.

Összevágom a koktélparadicsomot és feldíszítem vele az ételt. Én néhány szelet zöldpaprikát is vágtam rá.
Jó étvágyat!

2013. november 3., vasárnap

Hallgass a szívedre!

fotó: Pinterest

Mindig, minden döntésed legyen szívből jövő. Mindegy, mit mond és gondol a külvilág, Te vagy az, aki összekapcsolódik lelked isteni részével és aki tudja, mit kell tenned - csak meg kell hallanod a hangját.

Lehet, hogy a kívülállók számára értelmetlenek bizonyos döntéseid - az, hogy maradsz, mikor szerintük már menned kellene vagy maradnod kellene, mikor pedig Te tudod, hogy máshol van már dolgod. Lejárt az ideje, nincs már miért futni ugyanazokat a köröket, mert megtanultál mindent. 

Te tudod, mert a szíved vezet. Hallgass mindig a belső hangodra, mert az megsúgja a választ és ne hagyd, hogy elbizonytalanítsanak a kétkedők. Engedd el a félelmeidet és hallgass mindig rá. Ne némítsd el a hangját, lásd, halld, érezd meg, mit akar. És ha megtanultál vele kapcsolatba lépni, engedd, hogy ő vezessen - mert ő mindig jó irányba terel Téged.

Lehet, hogy nehéz kilépni egy kapcsolatból - félsz a holnaptól, nem tudod, mit hoz. A félelem nagy erő, megbénít és megdermeszt. Félsz az anyagi nehézségektől, attól, hogy egyedül maradsz és soha többé nem lesz melletted senki. Meg ezer más dologtól még. Ezért inkább feláldozod magad (gyávaságból és megfelelni vágyásból - mert mások azt mondják, hogy a gyerekeknek így a jó és biztosan minden helyrejön majd, meg amúgy is, mit szól az anyósod meg a szomszédaid...) Tudod, hogy rossz döntés, mégis benne maradsz a rosszban - akkor is, ha megalázó, akkor is, ha bánt, akkor is, ha tudod, hogy ez már nem jó Neked. A lelked tudja, hogy el kell engedned és akármennyire is fojtogatnak a félelmeid és nem engednek elmenni, előbb-utóbb be fog teljesülni, amire a szíved igazából vágyik. Mert a szíved bizony tudja az irányt. És a tétovaságodnak, a félelmeidnek, a bizonytalanságodnak mindig meg kell fizetni az árát.

Én tudom, mert már megfizettem néhányszor. Ha nem hozod meg a döntéseidet, majd meghozza helyetted az Élet. Nem fogsz neki örülni, mert a padlóra küld csak azért, hogy biztosan megtanuld. Évek óta érezted, mégsem léptél. Tessék, most megkapod, de csúnyán. Szenvedj, hogy megértsd és a szenvedésed által változz át és merd végre meghallani a hangot. Aztán majd nem érted, miért tétováztál ennyit és miért hallgattál másokra, mert az életed sokkal jobb lett, mint ahogyan azt a legszebb álmaidban elképzelted.


Engedd meg a szívednek, hogy vezessen.

2013. november 2., szombat

Ami a kókusztortából kimaradt


Áfonyás-pisztáciás-mandulás-kókuszos... valódi ízorgia. P. megabrutál kókuszos szülinapi tortájából kimentettem néhány gombócnyit, összegyúrtam a mandulás és kókuszos réteget némi apróra vágott pisztáciával és áfonyával, majd golyócskákat formáztam belőlük. Végül kókuszreszelékben hempergettem meg őket.
Kis díszdobozokban nagyszerű karácsonyi ajándék is lehet.

A recept itt:
http://reiki-gyogyitas.blogspot.hu/2013/11/mindenmentes-kokuszdozs.html