Miért válunk energiavámpírokká?

fotók: Google kereső

Felmerült már Benned, miért van szükségük bizonyos embereknek mások energiáira? Miért nem elég nekik a sajátjuk, miért kell másokból táplálkozniuk? A helyzet egyébként nem annyira szörnyű, mint ahogyan általában lefestik és még az is lehet, hogy anélkül, hogy tudatában lennél, Benned is ott van ez az energia.

Az az ember válik energiavámpírrá, aki képtelen a saját szükségleteit kommunikálni és felvállalni. Inkább csendben nyel, feláldozza magát, de nem mondja, mire van szüksége. Folyamatosan előtérbe helyezi mások szükségleteit a magáéval szemben és egy idő után olyannyira elveszíti a kapcsolatot önmagával, hogy fogalma sem lesz, mire vágyik, mit szeretne, mi jó neki. Ezért belekapaszkodik a körülötte élőkbe, hogy azok visszajelezzenek, segítsenek neki megoldani a problémáit vagy éppen sajnáltassa magát. Ám anélkül táplálkozik másokból, hogy azt észrevenné. Azt hiszi, ő megad mindent másoknak (hiszen a saját szükségleteiről már elfeledkezett), de a másokra pazarolt energiáit kénytelen visszaszipolyozni valahogyan. Így próbálja visszaállítani - kevés sikerrel - az egyensúlyt. Nem vállalja fel a saját életéért a felelősséget, mindig mindenért másokat okol. Hiszen ő áldozat.

Én felvállalom: voltam áldozatszerepben és szívtam mások vérét anélkül, hogy tudatában lettem volna. De ma már tudom: önmagunkat szeretni nem önzőség. Alap. Enélkül minden borul. Ha magunkat nem szeretjük, nem tudunk senki mást szeretni, így hát csak nyavalygunk és szipolyozunk.

És mi a megoldás? 

KEZDD EL SZERETNI MAGAD. 

Ne áldozd fel magad azért, hogy jó legyen a párodnak, a gyerekednek, a kolléganődnek vagy a sarki fűszeresnek. Nem kell magadra vállalnod a gyereked iskolájában az összes önkéntes munkát, nem kell mindenben a legjobbnak lenned csak azért, hogy megfelelj másoknak. Neked legyen jó elsősorban. Áldozz magadra időt, pénzt, energiát. Törődj magaddal: menj táncolni, moziba, vegyél magadnak olyan dolgokat, amelyek boldoggá tesznek, iratkozz be régen vágyott tanfolyamra, utazz el vagy csak ülj be egy kád forró vízbe a kedvenc könyveddel. Ettől helyére kerül Benned a Világ. 

Mindig tedd fel magadnak a kérdést: mi a jó nekem ebben a helyzetben? Mit szeretnék valójában? Ha elkezded felismerni és kielégíteni a saját igényeidet, könnyebben észreveszed, másoknak mire van valójában szükségük. (Szükségük van-e Rád egyáltalán vagy azzal segítesz nekik többet, ha nem teszel semmit?) Már nem teszed meg helyettük, ami nem a Te dolgod (hiszen magadért nem tettél, ezt pótolandó mindenki helyett mindent megoldottál), nem áldozod fel magad és mersz nemet mondani. És ha megadod magadnak, amire vágysz, adni is sokkal jobb lesz.

Nem lehúzó, hanem nemes, blokkokat oldó és lélekemelő érzés.